Édes, drága Linda!
Jeges némaság, fájdalmas csend borult a szobára. Nem kopognak körmeid, ahogy járkálsz fájdalmadban, nem jössz már ide rogyadozó lábaidon, hogy gyenge, csontsovány fejedet az ölembe hajtsd, és kérd még-még-még a simogatást.
Csak egy mécses lángja pislákol, minden állat néma csendben fekszik.
Bevégeztetett. Vannak, akik egész életükben boldogan fekhetnek, kelhetnek, mert természetes számukra a mindennapi étel, ital, meleg otthon, család, szeretet. Linda nem tartozott ezekhez a szerencsésekhez. Neki ezekből semmi sem jutott élete 5 éve alatt. Amikor beteg lett, gazdái kirekesztették, magára hagyták fájdalmaival. Láttam mindvégig, hogy hiányzanak kegyetlen gazdáid, mert a kutya hűsége semmihez nem mérhető. Ha ők simogattak volna, ha ők szeretnek nagyon, még mindig élhetnél, mert a szeretet ereje a legnagyobb gyógyítóerő a világon.
Ma volt az Állatok Világnapja. Linda az egyik vértanú, akinek tartozunk annyival, hogy a társaiért tovább harcoljunk.
2012.július 25-én érkezett hozzánk a műtéte után, az örök vadászmezőkre 2012. október 7-én ment el. A Földön töltött 5 évet, ÉLT 12 HETET!